vendredi 17 décembre 2010

Elfújta a szél

"De hát szeretem! Évek óta szeretem. A szerelem nem változhat közönnyé egyetlen pillanat alatt. Pedig azzá változhat, azzá is változott. Soha nem is létezett igazán, csak a képzeletemben. Sohasem szerettem igazán Ashleyt, csak azt az álombeli királyfit, akit elképzeltem. Valakit szerettem, akit magam alkottam magamnak, és aki éppen olyan halott, mint Melly. Elképzeltem valakit. Csinos ruhát varrtam neki, és beleszerettem... és akkor jött Ashley, nap sütött a hajára, délcegen ült a lovon, és bármennyire más volt, de rám mosolygott. Ráaggattam a ruhát, akár illett rá, akár nem, és minden szép álmomat. És nem akartam meglátni, milyen valójában. Továbbra is a ruhát szerettem, és nem őt, egyáltalán nem őt."
- Margaret Mitchell

dimanche 12 décembre 2010

The Last Song

Ha ismertek tudjátok, hogy nem szeretem Miley Cyrus-t. A filmet azért töltöttem le és néztem meg, mert néha szükségem van az amerikai álomra, egy-egy könnyed kis nyálas, tökéletes filmre. Egy különc lány, aki találkozik a szőke herceggel, majd szakítanak, végül újra összejönnek - gondoltam én, hisz minden adott volt. És hát végülis igazam is lett, meg nem is. Könnyednek mondanám a legkevésbé, merthát nem igazán az. Meg vannak benne azok a részek, amiért eredetileg megnéztem, de azért nem teljesen ilyenre számítottam. Bár tény, hogy miközben nézzük, majdnem minden nyilvánvalóvá válik, és bejönnek a számításaink. Az apás vonalat talán leszámítva, az lehet volt akinek meglepetést okozott, szerintem mondjuk lehetett rá számítani, voltak rá utalások...
Mindenesetre én nem a filmről akarok írni, hanem a zenékről. Mert az nagyon el lett találva, a számok egyik fele nagyon bejön, és ment is mp4re, a másik fele szintén bejön, bár az annyira nem az stílusom. Szóval az nem ment sehova, de attól még nagyon is jó. Egyébként a film végét végig bőgtem, aki ismer tudja, aki meg nem, az ha látta a filmet, megtudja. Engem nagyon megérintett, és el se tudom képzelni, hogy mit lehet olyankor érezni, bár az utána levő részekről egészen pontos képem van, sajnos.Bár ne lenne. 
Akkor itt a film soundtrackje, vastaggal kiemelve a kedvenceimet:
1. OneRepublic “Tyrant”
2. VHS or Beta “ Bring On The Comets”
3. Eskimo Joe “Setting Sun”
4. Miley Cyrus “When I Look At You”
5. The Paper Raincoat “Brooklyn Blurs”
6. Ra Ra Riot “Can You Tell”
7. Jose Gonzales “Down The Line”
8. Iron & Wine “Each Coming Night”
9. Miley Cyrus “I Hope You Find It”
10. Maroon 5 “She Will Be Loved”

11. Alpha Rev “New Morning”
12. Edwin McCain “Broke Down Hearted Wonderland”
13. Allstar Weekend “A Different Side of Me”
14. Valora “No Matter What”
15. The Ravonettes “Heart Of Stone”
16. Aaron Zigman “Steve’s Theme”

What an emotional week

Ez a hét nagyon érzelmes volt. Sokat voltam boldog, sokat örültem, sokat voltam fáradt [és beteg], sokat sírtam, sokat szerettem, sokat öleltem. Ez egy ilyen hét volt. Pusztán csak 3szor sírtam, mindenkit megölelgettem, és olyan jó volt. Nem akarom eltaszítani az embereket, mert akkor ők is eltaszítanak, és egyedül leszek ebben a nagy-nagy világban, és megint csak sírni és sírni fogok. Talán kezdek rá találni önmagamra? Talán kezdek hinni? Talán igen..., talán nem. Mindenesetre most jól érzem magam, igaz könnyektől álmos a szemem, de tudom, hogy szeretnek, és tudom, hogy én is szeretem őket, és ők ezt tudják is, legalábbis remélem.

dimanche 5 décembre 2010

Vienne


cliquer pour voir les grandes photos.

lundi 29 novembre 2010

Az Isten kertjében almabort inhalál

Majd írok nektek Bécsről is egy kicsit, de most nincs igazán hozzá kedvem. Tulajdonképpen egy perce még tudtam, hogy miről akarok írni, de most már nem tudom. Elhatároztam valamit, és ki fogok tartani. Az előbbi mondat lesz az iránytűm, és sikerülni fog, mert képes vagyok rá.
Jaj tudom már mit akartam. Szóval, hogy olyan jól esik az embernek, mikor megdicsérik. De most komolyan. Csak két-három szó: szép a szemed, nagyon jó lett a/az..., és társai. De most őszintén, nem tényleg jól esik? Nem is az, hogy most akkor elszállsz, mert hogy jaj te most milyen okos/ügyes/szép vagy hanem, hogy tudod amiért dolgoztál/küzdöttél az összejött, mert valaki elfogadja, valakinek tetszik... és ez milyen király érzés már. Megdicsérnek, és végre feljebb jutsz a saját személyes kis mocskodból, és ha nem is sokáig, de szabad és boldog vagy. Most én is így érzek. ( :
BOLDOG VAGYOK!

"Hinned kell magadban, abban, hogy elérsz valamit, akármennyi ideig tart is."
- Freddie Mercury