Affichage des articles dont le libellé est vie. Afficher tous les articles
Affichage des articles dont le libellé est vie. Afficher tous les articles

vendredi 31 décembre 2010

Évösszegzés (??)

Nem tudom szükség van-e erre, de megpróbálom csak röviden, tömören leírni, hogy mi volt 2010-ben.

50 blogbejegyzést írtam ide (ezt is beleszámítva)
Az előző blogra 11et firkáltam.
29 poszt került (eddig) a cassiesayswow -ra, ami az egyik tumblr-öm.
60 poszt került (eddig) a neverwasacloudyday-re, ami a másik tumblr-öm.
Barátaim lettek, bár voltak előtte is, de most újak is.
Voltunk színházban a mostani 12.F-esekkel.
Ki tudom rakni a Rubik-kockát majdnem teljesen.
Sikerült a francia vizsgám.
Főztünk valami borzalmasat diáknapon 
Sorozatokat néztem, amiket eddig ritkán, vagy csak tévében (Glee, Skins, Veronica Mars, House M.D. etc...)
Befestettem a hajam aranyszőkére és társaira, ami a mai nappal már másodszorra lett barna.
Voltam Ipolytarnócon és Bogácson táborban.
Nem ismertem meg Valakit.
Nem csókoltam meg Valakit.
Nem tettem meg valami fontosat. (többszörösen)
Keveset olvastam, de többnyire maradandót.
Sok filmet láttam, és még többet kellett volna.
Voltam Bécsben a karácsonyi vásáron.
Kevesebb húst ettem, mint előző évben.
Activityztünk Anyával, Lillával, Szilvivel.
Voltunk korcsolyázni az osztállyal és egy osztálybuliféle is volt.
Többet fényképeztem, mint előtte.
Sok nagyon-nagyon érdekes és értékes embert ismertem meg.
Határozottabb és talán nyíltabb lettem.

dimanche 12 décembre 2010

What an emotional week

Ez a hét nagyon érzelmes volt. Sokat voltam boldog, sokat örültem, sokat voltam fáradt [és beteg], sokat sírtam, sokat szerettem, sokat öleltem. Ez egy ilyen hét volt. Pusztán csak 3szor sírtam, mindenkit megölelgettem, és olyan jó volt. Nem akarom eltaszítani az embereket, mert akkor ők is eltaszítanak, és egyedül leszek ebben a nagy-nagy világban, és megint csak sírni és sírni fogok. Talán kezdek rá találni önmagamra? Talán kezdek hinni? Talán igen..., talán nem. Mindenesetre most jól érzem magam, igaz könnyektől álmos a szemem, de tudom, hogy szeretnek, és tudom, hogy én is szeretem őket, és ők ezt tudják is, legalábbis remélem.

lundi 29 novembre 2010

Az Isten kertjében almabort inhalál

Majd írok nektek Bécsről is egy kicsit, de most nincs igazán hozzá kedvem. Tulajdonképpen egy perce még tudtam, hogy miről akarok írni, de most már nem tudom. Elhatároztam valamit, és ki fogok tartani. Az előbbi mondat lesz az iránytűm, és sikerülni fog, mert képes vagyok rá.
Jaj tudom már mit akartam. Szóval, hogy olyan jól esik az embernek, mikor megdicsérik. De most komolyan. Csak két-három szó: szép a szemed, nagyon jó lett a/az..., és társai. De most őszintén, nem tényleg jól esik? Nem is az, hogy most akkor elszállsz, mert hogy jaj te most milyen okos/ügyes/szép vagy hanem, hogy tudod amiért dolgoztál/küzdöttél az összejött, mert valaki elfogadja, valakinek tetszik... és ez milyen király érzés már. Megdicsérnek, és végre feljebb jutsz a saját személyes kis mocskodból, és ha nem is sokáig, de szabad és boldog vagy. Most én is így érzek. ( :
BOLDOG VAGYOK!

"Hinned kell magadban, abban, hogy elérsz valamit, akármennyi ideig tart is."
- Freddie Mercury

jeudi 25 novembre 2010

Csak egy kis izéé

ez a hét egy nagy szívás volt. mindenfélére kellett tanulni. a jövőhét is szívás lesz. az egész egy nagy szívás. de legnagyobb szívás, hogy rászokok a szívás szóra.
Ennyit a bevezetőről. Mondjuk azt hiszem, ezt hívjuk életnek. meg persze középiskolának is. Mostanság sokat lógók honfoglalón, mondjad csak, hogy gyerekes. De sokat lehet belőle tanulni, és tiszta jóó. Mármint csak fent vagyok, figyelek a kérdésekre, növekszik a reakció időm, közben írom ki a tanulni valókat ect. De ilyenkor érzem, hogy élek. Bár a héten, ezt egyébként is éreztem, Lajos miatt. Mondjuk gondolom így nem tudom, mire gondolok, de ő nem egy ember, ha nem csak egy dolog... xD Am. manapság elég durva hangulatváltozásaim vannak, szóval egyik nap depis, másnap bosszús, harmadnap nyugalom szigete, negyedik nap vegyes [ez van ma] úgy a három keveredve egy kis örömmel. :D Most így feltűnt hogy csak rizsázok össze vissza ahelyett, hogy olyan jól írnék amiről már jó ideje szeretnék. De azt valószínűleg nem ide fogom. Egyenlőre megírom, aztán még érlelem, egyszer talán nyilvánosságra hozom (dehivatalosanhangzik) a másik blogot is, mint az igazi ént, nem mintha ez itt nem én lennék, csak ott sokkal inkább ÉN vagyok. itt inkább csak ilyen kis összevisszazagyváló valaki.
megyünk Bécsbe szombaton. úgy várooom. <3

mercredi 17 novembre 2010

Vigyáz! Frrisen festve!

Ez a felirat fogadott ma minket, az iskola bejáratánál. Az iskolánkat újjítják föl, gondolom csak poén volt, de vááá. xD LOOOL.
Egyébként pedig faszom, hogy rohadt youtube nem akar betölteni.
Most ez csak ilyen kis firkamirka, de már jól esik.
SZILVI:  nem vagyok lehangolt. és nem haragszom rád. többet nem fogom mondani. ha haragszom rád, azt meg fogod tudni... téma lezárva. és ha valamit nem értesz kérdezd meg? ne mondogasd, hogy Dorinaaa, meg lehangolt, mert ettől herótom lesz. xDD de szeretlek azért.  <3
Már csak azért is kiböjtölöm amíg végig betölti, mert meg akarom hallgatni. x3

dimanche 14 novembre 2010

Csak csendben, csak halkan...

Szeretnék magamnak fagyöngyökből karkötőt készíteni, majd meg kell kérdeznem Nikit, hol találok Pásztón hozzávalókat. Egyébként meg dolgozok a karácsonyi ajándékokon. Már tudom mit adok Szilvinek, Edinek, Roxinak, Nikinek félig. Mondjuk pont jól jön ki, mert megyünk Bécsbe a karácsonyi vásárra, ha ott nem is, utána még Pásztón tudok találni valamit anyunak, meg Lillának is. ( :
Egyébként mostanság úgy érzem, kezdek kicsit magamba fordulni, és ez nem túl jó, jó lenne egy kicsit kikapcsolni, önmagamnak lenni Valakivel. Csak ölelejen át, és... és ennyi. Nem kellenek szavak, csókok, jelenetek. Egy ölelés csak ennyit kérek. Bár ki az aki meg akarna ölelni engem, hmm? Még barátnőkkel se lehet ölelkezni vagy kézenfogva állni, mert leszbikusnak néznek. Am. megtörtént eset, ráadásul pont az a tanár aki 100 wattos vigyorral közli veled, hogy egy rakás szar vagy, és az agyi szinted egy 5évesével egyenlő. Mindezt bájosan mosolyogva. Szóval azért, érti? Ráadásul jövőre fog minket tanítani, megint.Már úgy is hiányzik. Mondjuk a nyári 2 hét úgyis meg lesz, legalább is remélem.
Csak szeretném megismerni, túl nagy kérés ez?

lundi 8 novembre 2010

"A majdnem halál semmit nem változtat meg. A halál mindent megváltoztat."
Csak mert House, és nyilvánvalóan igaza van. Szeresd akit szeretned kell, mert eljön egy pillanat, ahol már nem tudod szeretni.

dimanche 31 octobre 2010

Kakaóbarna

Miért történhetett meg olyan, hogy az újonnan kipróbált aranyszőke hajfesték az egyébként világos hajamat kakaóbarnára fogta be? Mondjuk mostmár nem mintha tudnék vele bármit is tenni, mert már megtörtént, de akkor is. Nem kellett volna... Én mondtam, hogy rézvörös legyen. :O
Ma voltunk Kazáron, temetőben. Előtte legalább egy órát keringtünk Hatvanban, hogy vegyünk nagyfejű virágot,  de nem volt. Aztán mentünk ide, mentünk oda, végül egy virágboltban vettük meg az utolsó 6 szálat... LOL. Majd bementünk a MÜLLERbe, ahol sikerált venni a hajfestéket, meg lazacszínű körömlakkot *-*, meg ilyesmiket.

samedi 30 octobre 2010

Visszatérés

Kisebb átalakítások után újraindítom. Próbálok majd minnél többet ideírni, de nem garantálok semmit. Tumblr-en majd megtaláljátok az ilyen miniposztokat, ide meg próbálok majd többet írni, és írni is, nem csak úgy el lészengeni.
Most egyébként beteg vagyok, még jó, hogy szünet lesz jövőhéten, mert így csak három napot hiányoztam, nem 8-at... Mondjuk legalább nem érzem magam rosszul. Köhögök, ez igaz, de mostmár nem sípolok, meg nem is olyan rossz. A borzasztó köptetőm is elfogyott, hál'Isten. 

mardi 31 août 2010

Nyárzáró évnyitó

Nem is tudom, hogy kellene ezt most itt megírni. De meg kell bizony. Vége a vakációnak, bár gondolom most mindenki erről ír. Azt hiszem kijelenthetem, hogy ez volt a legjobb nyaram. Vagyhát versenyben van a díjért. Sok mindent terveztem, és a többség megvalósult. Ilyen sokat még sosem voltam kirándulni, táborban, nyaralni etc., mint most. És tudod mit? Jó volt. Nagyon is. Olyan emberekkel voltam akiket nagyon nagyon szeretek. És megismertem sok nagyon értékes embert. Nem mondok neveket. Tudni fogják, legalábbis nagyon remélem. (: Amit sajnálok az az, hogy kevesett voltam az itteni emberekkel. Be kellene pótolni, már ha lesz rá alkalmunk.
Nagyon örülök, hogy sikerült kicsit kitárni a szívem a világra, ha nem is nagyon. De nagyon igyekesztem. És magam miatt köszönni fogok Neki, bár nem biztos, hogy jó lesz, mert fájni fog, tudom, most is fáj, pedig csak egy pillanatig láttam. Viszem tovább az én egyszemélyen privát projectemet. Amit szeretek, bár nem halad gyorsan. Lassan, de biztosan, viszont a végén el fogom érni a célomat. Tudom. Ki fogok tartani. És már kettő. De lesz az több is. :D

vendredi 13 août 2010

Picsulás a köbön

Voltunk kint fotózni, szerdán. Csenge megcsinált néhány képet, én majd ha hazajöttem Lillától akkor. Valamit egyébként nagyon elbasztam, csak nem tudom, hogy mit. Gázos lett a képek minőségek... De hogymiért? Ha én azt tudnám... Mindegy ez van. Majd csinálunk még és az majd jobb lesz. Főleg, hogy rendeltem magamnak egy könyvet, illetve kettőt: Digitális fotózásról kezdőknek és Vigyázz, francia! Belelapoztam mindkettőbe és mindkettő jó, és tetszik és hasznos lesz. 
Ma megyek Lillához, délután. Addig még van egy csomó dolgom, de én mégis itt ülök és pötyögök. De most olyan jól esik. Holnap falunap, aztán meg csak punnyadás Lilláéknál. Mármint a punnyadás nem biztos, de na. Azon gondolkozom, mit vigyek, és miben vigyem... Mertmost menjek kis bőrönddel? Vagy vigyem a váltáskámat dugig megpakolva? Vagy vigyek sporttáskát? És melyik felsőmet vigyem, és milyen gatyát hozzá? Aztán a cipő?? És milyen legyen a hajam? o__O" Tudom, hogy nem ez a lényeges, és nem akarok felszínesnek tűnni, de ezek azok a mindennapi problémáim, amit mással is hajlandó vagyok megosztani. Mert van amit nem, és az nem ide írom le, hanem arra van egy külön másik blogom, nem itt hanem tumblr-en. Szépen le van védve, szóval ha megtalálod, akkor se érsz vele semmit... Egyébként meg miért találnád meg? Nem vagyok olyan fontos, hogy akár egyetlen ember is keresse... Basszus, még a körmeimet is meg kell csinálni... Kellene valami francia manikűr féle, csak nem tudom,h ogyan csináljam meg... Mert szabadkézzel biztosan elbaszom. Mondjuk egy próbát megér. Meg kéne egy magassarkú, meg bunkóscipő. És jajj, mindjárt suli és wáwáwáwá!
Najó. Abba hagyom a picsulást itten. Csóóközön.

lundi 9 août 2010

Táborbeszámolók

Ipolytarnóc

a két hét miatt azért elég durván hosszú volt, de megérte. az átlaglétszám 20 fő volt, de voltunk többen, és kevesebben is. lényegében azt hiszem 2× fürdötem, de lehet, hogy három volt. pontosan nem emlékszem. a munka szórakoztató volt, iszapolás a legjobb, mondjuk csak egyszer voltam. jövőre ott többet. merthogy megyek ám, még szép. a társaság baszott jó volt, ennyi átlagon felüli és értékes emberrel még sose voltam összezárva, szerintem egy napig se. tanultunk japánul, kinaiul, filipínóiul. összehasonlítottuk a székely-magyar rovásírást a tajvani ábécével. [meglepő hasonlóság] Dani brékelt, és el lett hippnotizálva. Dani kártyavárat épített. Lajosnak kakaót csináltunk. rengeteg emlék, jó is rossz is. de visszamegyek. az emberek miatt, a légkör miatt.

Bogács

erről nem írok sokat. volt már ez jobb is, de a társaságért: Szilvi, Kinga, Bence, Olivér, Judit, Reni … megérte. megyek jövőre is, ha lesz.
ésésésésésésésésés nem vagyok áruló…

dimanche 11 juillet 2010

Nyaralásból itthon

Azt hiszem, ez hihetelenül jó volt. Úgy értem Tunézia. Nem voltunk sehol, hiszen nem első alkalommal voltunk ott. Egyszer voltunk Monastirban a bazárban, és annyi. A víz nagyon jó volt. Rengeteg arab gyerekkel labdáztunk, nagyon kedvesek. És ha csak a szállodai személyzetet is nézzük, sok cuki pasi volt. ^^
Igazából az rossz volt, hogy akivel voltunk a lány, N, eléggé tesze-tosza. Mondjuk én szivesen lenn maradtam volna legalább este, megnézni milyen discotheque, nem mintha szeretném, csak kiváncsiságból. Dehát Ő nem jött, anyummal meg már csak nem megyek… Az így elmaradt. Mondjuk nem szomorkodom, de hát azért mégis. (:
Pénteken jött Lilla, itt aludt, ma este ment el. Az is nagyon jó volt. Néztünk Roméo et Juliette-et, a musicalt franciául, francia felirattal. Meg Ilinox-napon voltunk, itt volt Alina, meg bátyjám kislánya Lili. Ping-pongoztunk egy csomót, meg ilyenek. Sokat beszéltünk.
ÉS focit néztünk. Én is. A bronzmeccset. Egész jó volt. Ráadásul a németeknek szurkoltam, pedig én köztudottan rühellem a németeket. Dehát ha ott több helyes pasi van?? Lillának meg Müller-mániája van. Mikor először mondta, hogy Müller milyen helyes, én a drogériára gondoltam. Nekem az akkor is az marad, nem hiszem, hogy ez változna. :D