Ez a hét nagyon érzelmes volt. Sokat voltam boldog, sokat örültem, sokat voltam fáradt [és beteg], sokat sírtam, sokat szerettem, sokat öleltem. Ez egy ilyen hét volt. Pusztán csak 3szor sírtam, mindenkit megölelgettem, és olyan jó volt. Nem akarom eltaszítani az embereket, mert akkor ők is eltaszítanak, és egyedül leszek ebben a nagy-nagy világban, és megint csak sírni és sírni fogok. Talán kezdek rá találni önmagamra? Talán kezdek hinni? Talán igen..., talán nem. Mindenesetre most jól érzem magam, igaz könnyektől álmos a szemem, de tudom, hogy szeretnek, és tudom, hogy én is szeretem őket, és ők ezt tudják is, legalábbis remélem.
Aucun commentaire:
Enregistrer un commentaire